TÖMEGIR

Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai

Az egyik legjobb könyv volt, amit mostanában olvastam.

könyvborító

Nyilván kis lemaradásban vagyok, már a filmadaptáció is 10 éves, de nem akartam megnézni az előtt, hogy elolvastam volna. Bár nem igaz történeten alapul, de több igazi gésa igazi vallomásai vannak benne, és maga az író is japán művészettörténetből szerzett diplomát. Ezek után nem csoda, hogy olyan hűen tudta ábrázolni a II. világháború előtti japán gésák mindennapját.

Gondolom elég sokan látták a filmet, aminek szerintem sikerült visszaadnia a könyv lényegét, hangulatát, és magát a történetet is (bár szerencsére a filmben Nobunak megvan mind a két keze). Csijo, a szegény családba született, szürke szemű kisálny anyja nagyon beteg, az apja pedig idős, így a szülők túladnak rajta és nővérén, és eladják őket gésának. Csijo nővére a prostituáltak közé kerül, míg Csijo szolgáló lesz egy okijában, így a nővérek elszakadnak egymástól. Csijo elszenvedi a hatalmi harcokat, a féltékenység és düh vezérelte Hatsumomo pokollá teszi az életét. Egy nap, mikor már nagyon el van keseredve, találkozik az elnökkel, aki új életében először kedves hozzá. Ez után mindent megtesz azért, hogy gésa lehessen, és újra láthassa a férfit, akibe gyermeki rajongással beleszeretett. Mameha, egy idősebb sztár-gésa felkarolja őt, és minden idők legjobb gésáját faragja belőle.

Kevés olyan könyv van, ami ilyen szépen, nyálmentesen ír le egy történetet, aminek a végén elsírom magam. Aki véletlenül még nem olvasta, mindenképpen tegye meg, nagyon nehéz letenni, és nagyon kár lenne kihagyni.

― könyvesbolt ―